Iroda
A rugalmasság és a hatékony alkalmazkodás volt a legfontosabb az elmúlt egy évben az irodapiacon, mióta Magyarországon is beütött a járvány és bevezették a korlátozásokat. Az irodapiac nem roggyant meg, de jelentősen átalakult és újra kellett fogalmazni, hogy mi a normális – összegezte az eltelt 12 hónapot a VLK Cresa tanácsadó cég vezetője.
„Az elején azt hittük, hogy nem fog ilyen sokáig tartani ez a járvány, de időközben láttuk, hogy elhúzódhat, és még most sem tudjuk biztosan, meddig tart. Sok mindenről azt hittük, hogy az a jó, amit a járvány előtt tettünk, de kiderült, hogy ez nem annyira egyértelmű. Az irodai bérlők és bérbeadók azonban a jelek szerint megértették, hogy újra kell definiálni, hogy mi számít elfogadhatónak, normálisnak.” – érzékeltette a folyamatokat Kalaus Valter, a VLK Cresa ügyvezetője.
Az elmúlt egy esztendő egyik legfontosabb trendjének azt nevezte, hogy egyértelműen teret nyert az otthoni munkavégzés, a „home office” beépült az irodát bérlő cégek mindennapjaiba és ki-ki igyekezett számára optimális arányt kialakítani.
„Azt tapasztaltuk, hogy mondjuk egy 100 fős vállalatnál már csak 60-80 munkaállomást akarnak fenntartani hosszabb távon. Sok helyen végképp elfogadott lett, hogy akár napon belül is felváltva többen használják ugyanazt a munkaállomást.” – mondta, utalva azért arra, hogy a jövőben vélhetően a siker nyitja a hibrid modell lesz.
A bérlői kört jól ismerő tanácsadó vezetője – az eltelt évben lezajlott tárgyalásokra és tranzakciókra alapozva – kifejtette: az irodai környezet számos előnye fennmaradt és ezt egyre több vállalatnál értékelik is. Az iroda egyértelműen a szociális, társasági tér miatt is vonzó. Sok dolgozó megtapasztalta, hogy az otthoni munka az irodával ellentétben viszonylag ingerszegény környezetben zajlik, az infrastruktúra sem olyan fejlett, illetve a lakások jelentős része nem is alkalmas a család és a munka elkülönítésére, az ergonomikus feltételek megteremtésére.
„2020 arról is szólt, hogy a bérlők saját bérterületükön belül a biztonságos munkavégzés megteremtését kifejezetten fontosnak tartották. S bár tudják, hogy az otthoni munkavégzés hatékony is lehet, változtattak a felfogáson: a helyszín alapú munkát felváltotta a produktum alapú munkavégzés, előtérbe került az úgynevezett agilis tevékenység.” – fűzte hozzá Kalaus Valter.
A tavalyi esztendő talán legtöbbször elhangzott szava a rugalmasság volt az irodapiacon is.
Ez egyrészt a bérlők és bérbeadók gyors alkalmazkodását jelentette, de legalábbis az erre való törekvést. Másrészt azt, hogy nem érdemes mindenáron erőltetni a rövid távú kedvezményeket.
„A futamidő végétől messze tartó bérlőknek nem volt érdemes hosszabbítást kérni a bérbeadótól csak azért, hogy az átmeneti fizetési gondjaikat a hosszabbítás révén enyhíthessék. Erre tanácsadóként felhívtuk a figyelmet. Azt is láttuk, hogy a bérlői rugalmasság-igényre a bérbeadónak is ugyanezzel kellett válaszolni, hiszen mindkét félnek érdeke az üzletmenet fenntartása. A bérbeadó ma már sokkal többet tesz az általa üzemeltetett épület biztonsága érdekében, mint korábban. Egyre több az intelligens épület és a közös területeken is az érintésmentes megoldás. A bérlőket nézve gyakorlatilag az időtávra és a terület meghatározásra vonatkozó rugalmasság ma elsőszámú lett, kimondhatjuk, hogy sok esetben már megelőzi azt, hogy mennyi legyen a bérleti díj” – érzékeltette a változásokat a szakember.
A cégvezető kitért egy friss felmérésre, miszerint a 250 főnél több dolgozót foglalkoztató német nagyvállalatok többsége nem gondolkodik irodaterületének jelentős csökkentésén, inkább átalakítását tűzte ki célul 2021-ben. Ez a trend nálunk is megfigyelhető, az elmúlt évben inkább a területek újragondolását, tárgyalók, társalgók létesítését lehetett látni, több lett a paraván és szellősebben ültetik le a benn dolgozókat – mondta.
Kalaus Valter egy másik, közelmúltban készült hazai felmérést is figyelemre méltónak nevezett. Ez a szolgáltatóközpontok további erősödésére utaló eredményt hozott, aminek igenis van hatása az irodapiacra, hiszen ebben az ágazatban már 64 ezren dolgoznak Magyarországon – ráadásul nem csupán Budapesten, hanem több megyeszékhelyen is. Úgy véli, hogy a külföldi nagyvállalatok a jövőben még inkább fejleszteni fogják ezeket a központokat, s e mögött a gazdasági és irodapiaci fundamentumok elismerése áll. Hangsúlyozta ugyanakkor: nem szabad véka alá rejteni, hogy az elmúlt 12 hónapban növekedett a kihasználatlanság. Ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban még mindig jóval alacsonyabb, mint sok európai országban.